Egy kis angol

Egy kis angol…

 „A gyerek olyan, mint szivacs. Mindent magába szív, ha kell, ha nem!”- mondta ezt pályám kezdetén egy idős kollégám. És valóban!!

 

Ezért nagyon fontos, hogy mi az, amit közvetítünk felé, teszünk, mondunk, csinálunk. Minden  pillanatban „példák”- minták vagyunk számára.

Ebben a korban a gyerekek mindent kipróbálnak, utánoznak, megjegyeznek még akkor is, amikor mi nem is gondolnánk. Erre építve úgy gondoltuk, hogy nem angolórákat tartunk, hanem használjuk az idegennyelvet.

Reggel köszöntjük Őket, énekelgetünk, tornázunk, tárgyak nevét ismételjük játékközben, növények és állatok nevét kint az udvaron, egyszerű kérdéseket és válaszokat kapnak angolul. Senkit nem kényszerítünk arra, hogy mondja utánunk elég, ha sokszor hallja ugyanazt.

Természetesen minden esetben először magyarul hangzik el mindez.

Ismétlés a tudás anyja! – és a gyermek egyszer csak megszólal, és boldog, hogy Ő is tudja, hogy „mi is az a labda” – angolul.

Szerintünk ez így is működik!  Ön szerint?